1903-ban, 120 évvel ezelőtt született Neumann János, a XX. század egyik legmeghatározóbb magyar tudósa, akinek többek között a modern számítógépek működési elvének megalkotását is köszönhetjük. Az első magyar, Neumann-elvek alapján működő számítógépet 1959. január 21-én jelentették be a sajtóban, azóta ez a nap a Magyar Informatika Napja.
Jelentős eredményeket ért el a matematika, kémia, fizika, mérnöki tudományok, és közgazdaság terén, egyetemi oktatóként is tevékenykedett, illetve nagy szerepe volt az atombomba kifejlesztésében is.
A budapesti születésű Neumann már kisgyermekként rendkívüli tehetségnek számított és kivételesen jó emlékezőtehetségű volt. Hat éves korában már folyékonyan tudott ógörögül, latinul, anyanyelvi szinten beszélt németül, és már ekkor nyolcjegyű számokat szorzott össze fejben.
Neumann János hitt abban, hogy az atomenergia felhasználása mélyebb változást fog előidézni az emberi társadalomban, mint bármely más felfedezés korábban. Azt gondolta, néhány éven belül annyi energia áll majd rendelkezésre, hogy mindenki szabadon, fogyasztásmérő nélkül hozzájuthat, akárcsak a levegőhöz.
Neumann János sokoldalú és kifejezetten jövőorientált ember volt, aki aktívan vizsgálta az emberiség klímára gyakorolt hatását is. Ezen érdemei miatt a Financial Times című lap 1999-ben az évszázad emberének választotta az 1957-ben elhunyt tudóst.
Neumann – bár a 20. század embere volt – már a 21. század kihívásaival is szembesítette a társadalmat, szellemi öröksége pedig ma, a mesterséges intelligencia és a 3D-nyomtatás korában is ihletadó.
Netmedia Info 