Az első világháború, az összeomlás, a kommunista diktatúra és Trianon után talpra állni próbáló Magyarországon az egyik legmegosztóbb politikai vita az államforma körül bontakozott ki. A kérdés Horthy Miklós kormányzóvá választása után sem rendeződött: akadt, aki mielőbb változtatott volna a kialakult helyzeten..
Trónfosztott királyság – Az utolsó magyar király visszatérési kísérlete részletei…
Talán egyetlen olyan terület és korszak sincs a magyarság történetében, amelyik olyan reakciókat váltana ki ma is, mint az a kérdés „honnan jöttünk?” napjainkban legalább annyira fontosnak tartja magyar társadalom jelentős része, mint azt, hogy hová tartunk. És bizony ez indokolt kérdés…logikus, hogy egy nemzet keresi azt a pontot, amihez oda tudja kötni létezése alapját. Mert kell, hogy legyen egy biztos pont, ami tényleg biztos, … Valami újat kezdeni, úttörőnek lenni hálátlan szerep. részletei…
III. Callixtus pápa elrendeli a „déli harangszót” Szerző: Tarján M. Tamás 1456. június 29-én rendelte el III. Callixtus pápa, hogy a katolikus templomokban minden nap kondítsák meg a harangokat, és imádkozzanak a török támadásra készülő magyarok győzelme érdekében. A pápai bulla a köztudatban úgy maradt meg, mint a „déli harangszóra” való felhívás, ez azonban, mint látni fogjuk, nem felel meg teljesen a valóságnak. III. Callixtus személyében … 1456. június 29. III. Callixtus pápa elrendeli a „déli harangszót” részletei…
Amerika és Nagy-Britannia kifejezetten arra játszottak, hogy a németek megszállják Magyarországot. A kétszínű angolszász játszmában nem törődtek a megszállás tragikus következményeivel, a magyar zsidósággal és a több százezer áldozattal. A szövetségesek provokálták ki a német megszállást, nem törődve a magyar zsidókkal részletei…
Odadobták az angolszászok Magyarországot a náciknak? 2019. március 19. 11:43 DEMKÓ ATTILAMandiner Odadobták az angolszászok Magyarországot a náciknak 1944-ben? A rövid válasz az, hogy minden valószínűség szerint oda. Minden, amit Borhi László történész ír az Indexen, beleillik az eddig ismert tényekbe és teljesen logikus is. Így, egyben összefoglalvajó alapos ébresztő mindenkinek, akinek még voltak illúziói, hogyan is működik a világ, a nagyhatalmi politika. Teljesen téves persze a mai, … Odadobták az angolszászok Magyarországot a náciknak? részletei…
Ragadós bejegyzés
1945. február 11-én, este 8 órakor kezdődött a német–magyar csapatok kitörése a Budapestet körülzáró szovjet gyűrűből. Az eredmény katasztrofális volt: 43 ezer emberből 700 ért célba. Másnapra lényegében véget értek a harcok a város belső kerületeiben. Embervadászatba torkollott a budapesti védők kitörése részletei…
Szulejmán szultán – Kulcsár Árpád történész Az iskolákban nem tanítják, a 150 évről rózsás képek alakultak ki mára! Ismerjük meg mi is az igazság! A Budáról ellopott iratokat az isztambuli múzeumban magyar kutató nem kutathatja! Az anyagokat nem adják át a mai percig. Kiegészítés: – A török uralom alatt Magyarország népessége kb. 4 millióról 1,5 millió főre csökkent. – A 8. pont miatti szemlélet eredménye, … Szulejmán szultán … részletei…
1684-ben a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence Szent Liga néven szövetséget hozott létre, majd közösen megkezdték a törökök visszaszorítását Európából, de abban az évben még nem sikerült Buda visszavétele. 1686-ban a szövetségesek ismét az ostrom mellett döntöttek, és szeptember 2-án foglalták vissza a másfél évszázadon át török kézen lévő Budát, Magyarország fővárosát. 1686. szeptember másodikán a keresztény országokból verbuválódott szövetséges hadsereg, közel két és fél … Buda visszavétele részletei…
Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II. Lajos király halálának körülményeiről, és az sem világos, hogy a Mohácson elpusztult mintegy 15 ezer keresztény katonát hová temették, csak úgy, mint a súlyos emberveszteséget elszenvedett szultáni had török halottait. A 2015-ben Szulejmán türbéjét megtaláló pécsi kutatócsoport most arra készül, … Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait részletei…
1566. augusztus 6-án vette ostrom alá I. Szulejmán szultán (ur. 1520-1566) 150 000 fős hadserege a Dél-Dunántúl legjelentősebb erősségét, melynek kapitánya a híres hadvezér, gróf Zrínyi Miklós horvát bán volt. Az eposzba illő egyhónapos küzdelem végül Zrínyi és a 2300 védő hősi halálával és Szigetvár elestével zárult, miközben egyébként Szulejmán is életét vesztette. Bár Szulejmán 1566 januárjában, a hadjárat előkészületei idején már túllépte 72. életévét, … 1566. augusztus 6. Szigetvár ostroma részletei…
1916. május 21-én hunyt el 98 éves korában Görgey Artúr (1818-1916), a “magyar Júdás”, a leghíresebb magyar bűnbak, aki egy vesztett szabadságharc végén letette a fegyvert Világosnál, és ezért életében a magyar történelem leggyűlöltebb figurája lett. 1916. május 21-én hunyt el 98 éves korában Görgey Artúr (1818-1916), a “magyar Júdás”, a leghíresebb magyar bűnbak, aki egy vesztett szabadságharc végén letette a fegyvert Világosnál, és ezért életében … 1916. május 21-én hunyt el 98 éves korában Görgey Artúr (1818-1916) részletei…
A rendszerváltás után először készült önálló történelmi feldolgozás a XX. század egyik legsötétebb periódusáról, a Rákosi-korszakról. A pár hónapja megjelent könyvnek nem csak az elsőség az érdeme: alapjában módosíthatja a korszakról kialakult eddigi felfogásunkat. Sokan azt gondolják, hogy a Rákosi-korszak – ahogyan azt Kádár János idején sulykolták – csak pár évig tartott. Hol 1949-53, hol 1948-52 kavargott a fejekben. Alighanem tudatos történelemtorzítás része volt mindez: … Meddig tartott Magyarországon a szovjet rendszer legborzalmasabb időszaka? részletei…
Szerző: Tarján M. Tamás „A 3. hadsereg Szabadkától nyugatra jól összefogott súllyal törje át az erődvonalakat, nyugatról kerítse be és semmisítse meg a jugoszláv erőket. A gyorsan mozgó csapatokkal lehetőleg a Ferenc-csatornától délre előretörni, mielőbb elérni a Duna vonalát és birtokba venni az átjárókat. A 11. dandár a hadsereg jobb szárnyán támad azzal a feladattal, hogy a baranyai háromszöget birtokba vegye. A bezdáni csatornatorkolat zsilipje gyorsan … 1941. április 11. | A Délvidék visszafoglalása részletei…
Ragadós bejegyzés
A reformkor (1830-1848) politikai küzdelmei után – melyben meghatározó szerepet játszott gróf Széchenyi István mellett Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc és Kossuth Lajos is – egy sor európai forradalomra volt szükség – például Bécsben és Pesten is – ahhoz, hogy az osztrák császári udvar végre meghajoljon a magyar reformtörekvések előtt. 1848 április 11-én V. Ferdinánd császár szentesítette azokat a törvényeket, melyek hazánkat kivezették a feudalizmusból és végre … Az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc részletei…
Netmedia Info 